Pepita köveken kopognak apró madárlábak – nem tudom, mire(as)SZociálok és téged se érdekeljen hogy mi jut erről az eszembeInkább pocsolyákba ugrálok kacagva és kötéltáncolok aCsontjaidon az idegeiden mert nekem csak a csacskaHaragod kell két erős kéz némi dorgálás és egyOlyan nagy…

Didereg bennem a tél, ahogy öreg bőrötök azEnyémmel összeér és csak egyre nő a gaz S a buja félelem bennem. idegen fájdalmak kezei köztAlakulok, formálódom ellenfeleim képmására s most,Dadogó undorral, feledés helyett térdreEreszkedem és halkan kérem a jóistent- SZemeimből vájd ki…

Kívánlak, mint hópelyhek az aszfaltba olvadást, mint azIgazak az álmos feledést, mint a föld az avar bűzös bomlását,Mint a ruha, hogy széttépjék, és annyira igézően csordogáljon le a testedről, hogy azt már Büntetni kelljen, szemmel vagy szóval, és te csak tűrd,…

szobába behordott poharakmozdulatlanul napok ótaegyikünk sem tudja kivinni és elmosogatnipárnahajba fojtott haragbelélegzett szöszök éskisóhajtott fájdalmakfelforgatott riesling-leheletháromnapos hamuszagegy pillanatra megfagyott pillanathezitálva cammogó időtétlenül lépeget jobbra-balrafogasra akasztja magátvégignéz rajtunka poharakon a telefüstölt szobándörmögve megrázza magát ésbelénk szenderülmosolyogva

kényszerítem magam nem rád gondolnirettegek hogy elkopnak az emlékeimszétfeslesz mint a nagyanyám zsebkendőiha sokat forgatlak az ujjaim közt kényszerítem magam nem hátranéznirettegek hogy nem leszel mögöttemhogy úgy járok mint Lót feleségepedig a hamvaid is elégtek kényszerítem magam hálát adni értedrettegek hogy…

gombolj magadranehogy elkéküljön a szádolyanok leszünk, mint két medúzabelénk merülnek majd a hullámokösszeolvadunk, mint a bőrünk meg a sóelgyengül a karunk és lebegünk- csupasz lábfejek találkozásaegymásba fonódó béketűréslibabőrös reggelekkocsonyás fáradtság és forró leheletkortyolgatjuk a magányttérképeket rajzolok a hátadraborzong a bőröm az…