A. Gergely András: Ajuszi
Már a címe is megejtő – bizonnyal lehet akár valami archaikus fogalom, vagy név, gúnynév, családnév, gyermekien torzított kiejtéssel valami Anya-megszólítás is…
A. Gergely András: Jelentés öt egérről
A vállalt jelentéktelenség és a megvallott prózapoétikai felhang teljes hiánya kiált ránk Mészöly Miklós kötetéről, mely Jelentés öt egérről címen jelent meg (a címadó elbeszélés először 1958-ban!).
A. Gergely András: Világtervezés, sátán, önismereti gravitációk (Földényi F. László: Newton álma c. könyvéről)
Lehet-e egyetlen metszetben a teret és időt, képzeletet és misztikumot, teremtést és önismeretet, transzcendens és fizikai alapkérdéseket a művészi válaszadás szándékával egybefoglalni?
A. Gergely András: A köztes idő tereiben zajló improvizációk (Huszárik, aki mindenütt járt – azt hiszem)
Huszárik Zoltán egy 1991-es interjúban idézi föl egykori tanára szentenciáját: „Nem szeretem, ha a művészettel kapcsolatban a célszerűséget emlegeti. Előttünk itt élt Dante, Leonardo, Shakespeare, Raffaello. Az emberek mégsem lettek jobbak. Mi a művészet, fiatal barátom? Annak felismerése, hogy az ember…
A. Gergely András: Az örök élet felé – avagy rendek a rendtelenségben
Nemigen illendő mai napság az újra- vagy visszaolvasás. Futunk tova, még a tegnapi is régi már, a mai épp csak elmegy, de már a holnap az igazi remény. Így hát „régi” regények olvasása is elmarad, jó okkal, mert hittel hisszük, hogy…
A. Gergely András: Tükrök között homályosan
Kitartó szokása – bár nem kimondott szándéka – szerint Végel László zavarba ejt a Két tükör között kötetével.
A.Gergely András: Misikönyv és álomcsere-beszélgetés
Korán kezdjük az ismerkedést. Hófehérke vagy a boszi, királyfiak és harmadik fiúk, sárkánypaloták és csalafinta rókák, békakirályok és Ludas Matyik már egypár éves korban bekerülnek a kapcsolathálóinkba. De vajon ki ne ismerné fel régi kedves figurájaként Bordombi Mihályt-t? Avagy mégsem pajtásunk…
A. Gergely András: Egy örök mesevölgyben (Péterfy Gergely pannon kódexéről)
Fáznak és rettegnek, mészárolnak és lemészároltatnak, bűnöznek és bűnbánatot tartanak, s a még lehetséges (egyáltalán nem az, sőt, lehetetlen) boldogságaik másfél napig tartanak…
A.Gergely András: Ki hibázik…? (Nemzedékregény, avagy Úton a korszakos nihilbe)
Akkor kezdjük a heveny elszámolással! Volt 437 sör, 139 pálinka-vodka-hubertus-whisky-egyéb kísérőnek, kb. tizenhét oldalanként egy dugás, kb. oldalanként az erre utaló vágyak és lehetőségek céltartománya, jobbára szlengesre formált kiszólásokban.
A. Gergely András: Bereteszelt ajtók évtizedei /avagy mit sző Wittgenstein szövőszéke?/
Az idő múlásában az a komolyan veendő dráma, hogy terjed…, elural, elmos, elfed, felejtésbe taszít, ráül és láthatatlan pók módjára fölhabzsolt kultuszt és áldozatot, igazat és hamisat, élőt és megboldogultat.
