A váza rusztikus és érintésre megnyugtató volt.  Csak egy váza, és a füle is törött volt, de valóságos érzést hozott a szobába. A szobámból kilépve mindig megcsodáltam, milyen távol–keleti mintázatok ékesíti. Azonban most a váza más volt. Nem a színe, sem az alakja. Kilógott alóla egy kicsibe összehajtott papírlap. Szokatlan volt, hiszen mami megtiltotta, hogy bármit is a polcra helyezzünk mellé.