Különben jól vagyok. Bár néha az a gyanúm, voltam már jobban is. Csak nem emlékszem rá, mikor és mennyivel. Szerencse vagy szerencsétlenség(?) – másoknak sem jut más az eszükbe rólam, mint ez az állapot. Mindig ilyennek láttak. Ilyen különösen jól levőnek. Ez megnyugtató. Legalábbis számomra. Ha emlékeznék, talán elszomorodnék. Ha emlékeztetnének, még inkább. Így vagyok tökéletes. Akire lehet nézni. Akár hétköznap is, hogy a pórnép ne essen ki a gyakorlatból.