I. Veszítesz. Minden győzelmedfélreértés volt.Papírjaiddal a kezedbenvárod, hogy nyíljon az ajtó,de már mindenkihazament. II. Végbemégy. Ráncaid márszörnyű betűkbe rendeződtek –esténként a tükör előtt állvahiába olvasod őket össze,annak a szónaksohasem volt értelme. III. Az ég. Vagy inkább csaka mennyezet.Valaki föléd hajol,múlásod figyeli. Végtelen,békés tenger a szeme.Kicsordulsz belőle. Siska Péter verse a Szöveten: Discover more from SzövetIrodalom … Bővebben: Siska Péter: Stációk
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba