hiányodban úgy rohannak az egybefolyt évek mint olvadó jégcsapról vagy lelkiismeretlen homlokáról a vízhegyek leperegnek alágurulnak szétesnek odalent fagyott földön esztelen de a tiszta szívben nyomot hagynak mint a könny a sós veríték úgy fárad minden előbb és utóbb hát az ember is lesz oly kegyetlen – elhiheted rólad egyetlen kép Szente B. Levente verse … Bővebben: Szente B. Levente: Marad még, elkísér