A kocsmáros, amikor megnyitotta a borkimérés melletti konyhát is, nem számított rá, hogy özönlenek majd a kalapos urak a napernyős nejükkel és a vásott kölkeikkel, akik még a vendéglőben is gyakran csépelték egymást. Leginkább vesevelőt, szalontüdőt, vadast ettek, a gyerekek pedig császármorzsát eperlekvárral, jó porcukrosan. Uszodányi sör, delawári kisfröccs és citromfüves, mentás limonádé fogyott naponta. … Bővebben: Mezei Attila: A szobafestő