Drága Nane, Decemberi hajnal van, ülök és emlékezem. A kinti sötétet ködfátyol burkolja, a fák, a bokrok ágain zúzmaracsipke, a földön leheletes fehér bevonat. Nem esett hó, csak ez a szűrt, fehér csillogás jelzi a reggel érkezését. Idebenn, az asztalon pohárban fenyőág és égő mécses, időnként egy-egy mélyebb sóhajom megrebbenti a lángot. Tegnap este megtudtam, … Bővebben: Földi Erzsébet: Hiányzol