Csák Gyöngyi Belátás Honfoglalásainkból kinőve szövi az idő szemfedőnket, rögök és férgek hogy lesik, szánalmas testünket éhezik. Felejtésre ítélt lábnyomunk, elhalványul a vásznakon, a léten túl végleg megszűnik, zuhanás nem töri csontjaink. Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten: Discover more from SzövetIrodalom Subscribe to get the latest posts sent to your email. Type your email… … Bővebben: Csák Gyöngyi: Belátás