Tóth Olivér: Utószó

Árverést tartott felettem minden titokÁldás helyett gyűlt fejemre a korona-szitok Megpróbált bőrömön vadászkutyák hunynakPirossá fehérré zölddé alvadt nemzetek nyúznak A nevet melyet anyám adott apám ismeretlen hagyatékaNem lett más izmom csontom sejtem retinám kúti portéka A szitok mely istenellenes születés az állandóságEgyetlen halom testedre üveggóc törött szilánkcsúcs lomhaság Lángnyelven csókolt anyaméhbe kapaszkodó sátán-énekNagyanyám arcán nagyapám kezében ahol a vénekFekete … Bővebben: Tóth Olivér: Utószó