Földi Erzsébet Katinak Úgy köszöntelek, ahogyan valahányszor tettem, amikor találkoztunk: suliban, városban, villamoson, Palicson, parkban, cukrászdában. Levelet írok neked, ami tulajdonképpen emlékekből szövődő tablókép. Egy idézet motoszkál bennem, ami az utóbbi napokhoz illő, így illő ehhez a különös levélhez, amely formájában és tartalmában méltó szeretne lenni hozzád… … „Lámpámat magasra tartva fényt vetek nagy-nagy utadra. … Bővebben: Földi Erzsébet: Katinak