Földi Erzsébet

Katinak

Úgy köszöntelek, ahogyan valahányszor tettem, amikor találkoztunk: suliban, városban, villamoson, Palicson, parkban, cukrászdában.

Levelet írok neked, ami tulajdonképpen emlékekből szövődő tablókép.

Egy idézet motoszkál bennem, ami az utóbbi napokhoz illő, így illő ehhez a különös levélhez, amely formájában és tartalmában méltó szeretne lenni hozzád…

… „Lámpámat magasra tartva

fényt vetek nagy-nagy utadra. „

2026. február 12-én indultál csillagösvényen a hosszú, vissza-nem-térő útra.

Mégsem búcsúzom, hiszen az emlékeink itt és odaát összekötnek bennünket.

Ezek a közös emlékek a gimiben születtek, bár voltak barátaid, akik megelőzőleg és sok éve ismertek téged.

A többség a II.a osztályban, a nyelvi-társadalmi tagozaton találkozott veled először.

A sors akarta, hogy – egyelőre csak a helyünket tekintve – közel kerüljünk egymáshoz. Te és régi-régi barátnőd, Márta, Orsi és mögöttem ültetek a középső padsor negyedik padjában.

Ez a helyszín az osztály képzeletbeli központja volt, de nem befolyásolta sem viselkedésedet, sem a társaidhoz való viszonyod.

Derűs személyiséged, szép pillantásod, kedves mosolyod, az olykor feltörő, csilingelő nevetésed, halkan, puhán kimondott szavaid voltak a bizonyosság, hogy nem vagy hivalkodó és mindez biztonság is volt, hogy rád mindenkor számítani lehet. Odafigyelés, együttérzés, segítőkészség jellemeztek.

Meghatározó pontja voltál egy közösségnek, amelyből majd kialakult a felejthetetlen IV.a, s bár az osztály minden tagjának megvoltak a sajátos ismérvei, fő mozgatóerőként a barátság működött.

Már nemcsak az ülésrend miatt kerültünk közel egymáshoz…

A gimis búcsú talán irinyót fájt, de büszkék voltunk, hogy elindulhattunk további életutaink, céljaink felé.

A következő időszakban leginkább véletlen találkozásaink, rövid beszélgetéseink voltak, de mindig számontartottuk társainkat is.

A tízéves Találkozóra nagyjából mindnyájan kialakult profillal érkeztünk, munkát, családot illetőleg. Beszámoltunk a jelenlegi helyzetünkről, de sok nevetés közepette felidéztük a régi emlékeket is, amelyeket mindenki szeretettel őrzött.

Ezután ötévenként szerveztünk Találkozót, majd a negyvenéves után már évente, mert egyrészt jó volt együtt lenni, másrészt viszont a létszám sajnos korán elkezdett csökkenni.

Valamikor, valahol, valahogyan a kettőnk barátsága elmélyült. Tanári pályán dolgoztam, te pedig privát angol iskolát vezettél.

A munkánk során előfordultak hasonlóan szép pillanatok. Mindketten igyekeztünk átadni nemcsak szakmai tudásunkat, hanem szeretettel és szeretetre nevelni a gyerekeket.

A visszajelzés jóleső érzés volt diákjaink és szüleik részéről egyaránt.

Ezen kívül mindketten gyakorló édesanyák is voltunk…

Barátságunk eleinte üzenetekre, telefonokra korlátozódott, de hamarosan személyes találkozásokra is sor került.

Általában egy-egy süti társaságában folytak a meghitt beszélgetések.

Egy alkalommal Márta is itthon volt Németországból és hármasban szőttük a mese fonalát.

A kör kibővült, jöttek-mentek az üzenetek és a telefonálások.

Igor távozása megváltoztatta az életed, de ugyanaz maradtál, aki voltál: elfogadó, halk, kedves, melegszívű barát.

Mégis…

Az évek múlásával nehezült a napok menete, ami oda vezetett, ahova…

Az osztály színes tisztelet-virágai nem a gyászt, hanem a derűt közvetítették feléd, ami a gimis évek hangulatát hozta vissza.

Amíg megírtam neked ezt a hosszú levelet – ami mégis kicsi mozaik csupán –, leszállt az alkony s mire tisztázom a kéziratot, ott állok majd az éjszaka kapujában…

A lámpa helyett mécsesem szelíd lángja fénykört rajzol maga köré, s ez az apró fény megvilágítja a félhomályt, ami fátyolként borul közös emlékeinkre.

Lélegzik és álmodik a csend és néha megrezdülnek az asztalon a fehér rózsák…

Hiányozni fogsz, de ha itt és odaát az emlékek, valamint a szeretet, amit adtunk és kaptunk tovább él – semmi nem változik.

Velünk leszel, „örökre szép” …

Viszontlátásra, a Tejút valamely csillagán …

Szia Kati,

Szeretettel, a IV.a nevében Böbe

Földi Erzsébet publicisztikája legutóbb a Szöveten:


Discover more from SzövetIrodalom

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply