2024.05.18.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » „Nyelvünk egy különös, rokontalan sziget Európában…” – Interjú Aranyi Lászlóval

„Nyelvünk egy különös, rokontalan sziget Európában…” – Interjú Aranyi Lászlóval

2 min read
Az alábbi interjú a „…talking about strawberries all of the time” folyóirat (Toronto, Ontario) „The...

Az alábbi interjú a „…talking about strawberries all of the time” folyóirat (Toronto, Ontario) „The art of writing” soroztában olvasható.

https://talkingaboutstrawberries.blogspot.com/…/the-art…

Készítette Malcolm Curtis szerkesztő. Ez a magyar nyelvű változat.


Hogy kezdődött?

Már 12-13 esztendős koromban írtam verseket. A dögunalmas iskolai órákon. De nem ám a szerelemről, mint annyi más ifjú! Groteszk, morbid epitáfiumok (sírversek) voltak. Meg akasztófa-énekek, pedig Christian Morgenstern hasonló műveit akkor még nem ismertem. A „hivatalos” költészetet elutasítottam. Gyakran kizavartak irodalomóráról, mert harsányan röhögtem azokon a verseken, amelyek a tankönyvben voltak. Ma is úgy tartom, a művészet totális szembenállás az adott társadalom struktúráinak elvárásaival. Tehát egy anarchista kívülállónak számítottam a kezdetektől. (De alkotni még mindig jobb, mint az utcán hőbörögni, s bombákat hajigálni… Nem?)

Miként születik a vers?

Rejtély… Talán ezért is érdekelt annyira mindig az okkultizmus. Mintha valamiféle Ismeretlen erő költözne belém ilyenkor, hogy általam kimondjon valamit… (William Blake-nek is az „angyalok” diktálták nagy verseit.) Az egyszerűség kedvéért nevezzük ihletettségi állapotnak azt a pillanatot, amelyben a mű megfogan.

Úgy tekintesz az írásaiddra, mint egyetlen, kiterjedt projektre, vagy mint egy sor szálra, amelyek időnként összefűződnek, hogy valami mást alkossanak?

Szálak, elágazások, mint a barlangok, labirintusok útvesztői. Időnként nyilván összefonódnak, rádöbbenek, itt már jártam, de aztán újból százfelé ágaznak. Mindegy, merre tovább, mert mindegyik út az Ismertlenbe visz.

Hogyan látod a szöveges és vizuális munkáidat egymáshoz közeledni, ha egyáltalán létezik ilyen közeledés?

A Lényeg legtöbbször elvész, ha szavakkal próbáljuk megragadni. A nyelvi struktúrák mögött lapul. A vizuális költészet viszont kaput nyit a kommunikáció új, eddig még nem ismert lehetőségei felé. Törekszem rá, hogy nálam egy és ugyanaz legyen a kettő. Megjegyzem, ma Magyarországon a kísérletit, az avantgárdot a kultúrát is kisajátító Hatalom teljesen megfosztotta létjogosultságától. Irodalomszemléletünk megrekedt a 19. században…

Van-e napi menetrended, amely szerint alkotsz, vagy úgy dolgozol, hogy ez beleférjen más tevékenységek közé?

Megszállott, fanatikus vagyok, tehát nem kis erőfeszítés, hogy ne szakadjak el teljességgel a „fogyasztói társadalomtól”. A létfenntartás szükséges, de sohasem szabad, hogy a pénzkereső tevékenységünk akadályozza alkotómunkánkat. Így aztán maradtam szegény ember. De büszke és szabad!

Melyek a kedvenc nyomtatott vagy online irodalmi folyóirataid?

Mindegyik, amely lélekben rokon.   

Kik azok az írók, akiket mostanában olvasol, és akik a legizgalmasabbak számodra?

A kedvencek: Baudelaire,  Jarry, Lautréamont, Poe, Nietzsche, H. P. Lovecraft, Céline, Aleister Crowley, C. G. Jung, Ezra Pound, a „Beat-generáció” alkotói, Magyarországról pedig (de nyilván ezek a nevek kevésbé ismertek máshol) Komjáthy Jenő, Ady, Kassák… Korunkból pedig Fabó Kinga, Fodor Ákos, Gyukics Gábor, Ladik Katalin, Pető Tóth Károly… (Tehát nem a mainstream csatlósai…) A magyar nyelv egy különös, rokontalan sziget Európában. Ha nem tudunk kitörni belőle, ha nem lépjük át a saját határainkat – elveszünk…      

Aranyi László: Elhagyja sírját az elhunyt

Aranyi László legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.