Csák Gyöngyi: A legutolsó töredék

 
Egyformán vérzek kívül és belül-
Hasonlít-e a születés előtti semmihez
majd a halál utáni űr?
 
Torkomnak szorítja kését az elillanó,
lélegzetem láncol még e perchez.
Személytelenné nem gyávulhatok
most sem, az utolsó töredékben.
 
Sajátos szögből nézem a tájat,
míg vonszolódom csöndem rónaságain.
Múlok. Madár a perc, mert elrepül
sebezhetetlen szárnyain.