A. Gergely András: Búgócsiga – állóvízben
Nem, a cím nem elírás. Csak tónus. Képtelen rálátás, bekukucskálás, leskelődésre invitálás egy magashegyi hotel drága bárjában ücsörögve, s visszamerengve a hátrahagyott emberiség, a haverek, a kicsinyes irigységek és lepukkadt kisvárosi világok kisebbségi szigetére.
A. Gergely András: Édenkertbe rejtett történetek mint életreform-mozgalmak
A 19. és a 20. század fordulójának jelentős hatású, mára javarészt elfelejtett mozgalmának, az életreform-koncepcióknak korabeli művészetekre gyakorolt kulturális hatását mutatta be a Műcsarnok 2018-asRejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek című tárlata.
A. Gergely András: Bájtalan hölgyek az eladatlan petrezselyemmel
Új kor, vagy legalább is korszak-időszak-évszak köszöntött be a történettudomány mostanság mind gyakrabban alkalmazott fogalmával, az egodokumentum jelenségével. Amit korábban naplónak, feljegyzésnek, emlékezetre méltó írásos nyilvántartásnak, „bejegyzésnek”, idővel majd „adatrögzítésnek” tituláltak, azt most korunk történészei az egodokumentumok körébe sorolva adják közre,…
A. Gergely András: A kútba esett végzetről (ahogyan egy kurd kulcsregény elbeszéli)
Mélyre ható vallomás, vagy ritkán kimondott értékképzet, késői belátás vagy harsány szolidaritás is oka lehet, hogy ha néha megkésve, de van hajlandóságunk észrevenni a kisebbségi lét másoknál, más népeknél oly harsány hiányait, amikor erre éppen késztetést kapunk – miközben gyakorta sajátunkat…
A. Gergely András: Sellőhiány – aktuálistól sem függetlenül
Talán mindig is olvasó (vagy netán olvasat) kérdése, hisz-e az „igazságban”. (Magam például már nem hiszek, egykor tételeztem létét, de tapasztalnom kellett: millióféle igazság még elvontan sem egyetlen, s ha ilyen mégis létezne, többen lennének, akik elvitatják, mint akik követik vagy…
A. Gergely András: Jelentés öt egérről
A vállalt jelentéktelenség és a megvallott prózapoétikai felhang teljes hiánya kiált ránk Mészöly Miklós kötetéről, mely Jelentés öt egérről címen jelent meg (a címadó elbeszélés először 1958-ban!).
Gerőcs Péter: Az esszét író író
Miért ír valaki esszét? Egyáltalán, mi az az esszé?
A. Gergely András: „Pas de deux”, avagy Négykezes idill
A tánclépések vagy a hangszeres darabok négykezes előadása nem képtelenség egészen, különösen ha a szereplők kétszer-két párosát vesszük egy performance folytonos részeként.
Kalmár Edina: Dr. Faust alakja Balázs Attila Magyarfauszt című művében
A történet helyszíne egy magyar kórház, mely az életciklus szimbólumaként is értelmezhető, egyszerre jelenti az élet kezdetét és végét.
Handó Péter: Szégyen a törvényszék előtt
Heller Ágnes szerint „a szégyenaffektus az az érzés, amely egy ember cselekedeteit és általában vett magatartását tulajdon közösségének normáival és rítusaival összhangban szabályozza” (Heller 1996:16).
