Elmozdulni nehéz, valami / ingoványos talajon járok, / húz, vonz egyre lejjebb, / jel lenne ez a másvilágról?

Feltételeit én szabom meg, / addig maradok, / amíg törvényei szerint / élhet a lélek

Történetünk kódolva / volt az első közös / pillanattól fogva.

Hányadszor esik / darabjaira a világ, / hányadszor remeg / talpunk alatt a föld,

Mindaz amit a tudatalatti / érzékeny műszerfala jelzett, / a jóslatszerű burjánzásból, / végül valóság lett.

Hőkölni késztet / sok éber parazita / vadászó kedve.

szabadíts meg / a bűntudattól, / ne száradjunk / senki lelkén.

Némelyikünknek / barátom ma is akad / horgerantala

Tehetetlen verdesés / egy hosszúra nyúlt / versömlenyben

Nemcsak kergeti / álmai nyomában járhat, / kinek vérét hevíti / szenvedélyes láva,