Köves István JÓLLAKOTT TÁJ – KÉPKIVÁGÁS Akár egy, a fövenyen lomhán elheverő titán mutatóujja, mered a reggeli verőfényben a nyurga világítótorony, hitegetve habzik körötte a tenger, a hullámverés hangját visszahordja a partra a készséggel füttyögő sziklaszéli szél, az öböl fölött a hegyoldal hűséges háttér, jóllakott a táj. Ám ha a hajnali késéles fényben hirtelen előbukkan … Bővebben: Köves István: Jóllakott táj – Képkivágás