Kovács Jolánka MARI, ALKONYATKOR a hatalmas haragosszürke égbolt kólintotta fejbeaznap a napot így lett kierőszakolt naplementea mézsárgán fénylő korong alázatosan adta megmagát egyre lejjebb ereszkedett csöppjeia futballpályán túl árválkodó alacsony házikóhalványpiros cserepeire csordultak onnanengedelmesen gördültek bele nyitott koporsójukbaa bomlásnak indult faleveleket rejtő esőcsatornábaés Mari látta a pillanatot amikor a hirtelen érkezettszövetséges a sunyi kis felhő … Bővebben: Kovács Jolánka: Mari, alkonyatkor