Köves István MERT NEM HITTEM EL ha tudom, az az utolsó csókunk, jobban odafigyelek, s hiányod helyét jövőmben előre kipontozom … mennyit feszengtem, mennyit feszültem, káromkodva fogaim közt, de csak szűrten, mint cellasoron, buszok előtt felsorakozva vagy létszámellenőrzéskor, konokan tűrtem, míg a madármocskos műmárványlapok alatt mindent belep a lila líra jótékony selyempora, mert nem hittem … Bővebben: Köves István: Mert nem hittem el