Csák Gyöngyi Jaj, az idő! Az idő, jaj, az idő! – már többször megírtam, milyen gyorsan szűkül börtöne, szinte érezni a nyakamon szöges, levehetetlen nyakörvét. Nincs haladék, csak feszült várakozás. Szinte hallani, hogy csapódnak a percek lepkeszárnyai, hogy órákká, nehéz napokká hatalmasodjanak, évekké kövüljenek. Az emlékezet alagutakat teremt az időben visszafelé, felfedezi még egyszer a … Bővebben: Csák Gyöngyi: Jaj, az idő!