Farkas Pál
Magamra öltöm a Hold arcát
Ég ösvényén járom táncomat.
A Nap sugara bearanyozza testem.
Idő sodrában csillagok változnak,
csillagvölgyekben újak születnek.
Rejtélyes a kozmosz. Nesztelen.
Finoman öleli át lényem.
Reggelre nem keringek az űrben.
Álmom megőrzi a Hold emlékét.

Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
