Apja, s anyja is ismeretlen, s férje,
Ehnaton fáraó volt, avagy mégsem.
Ókori gének, rostok a homokban,-
Mind áldozati ajándék, – Atonnak!
 
A Nagy Királyi Hitves eltűnhetett,
Akár a fény, a pergő homokszemek.
Kinek sírját sem találják meg soha,
Mégis Istennő, varázslat, és csoda!
 
S álom szarkofágomban, – Nofertiti,
Hajszála ujjamra hogy csavarodik,-
Sírkamra nyílik, – sírkamra itt fenn!
 
Rejtély kulcsát Napisten nekem adja,
Piramis a szekrény, a polc szavamra:
Nem nyughatok, folytatódik minden!