„Elképesztő volt a kiállítás emberi oldalról. Egyszerűen azt kell mondanom, hogy szakértő közönség volt. Egy huszonéves leányzó, éppen a napokban kapja meg a Thesszaloniki Művészeti Egyetem diplomáját festő szakon. Egy óráig beszélgettünk. Technikákról, megmutatta a képei fotóit, és majd jön még fiatalokkal (!), hogy tovább elemezzük a festményeket és elektrografikázzunk… Aztán volt egy férfi, aki a régészetről és a festészetről beszélt, csak lestem… Az egyik csúcs az volt, amikor Krasznahorkainak a minószi világról írt könyvéről beszélt egy tősgyökeres krétei ember, aki nem tudom, hogy miféle szakmában dolgozott, de az irodalomban totál otthon volt… Stelios barátom, aki ilyenkor taxit vezet, a történelem elképseztő ismerője, és mint kiderült (bár sejtettem), botanikus is. Szállítja nekem a gyógynövényeket, teákat stb… Most ennyi jutott eszembe. Mindenesetre, ami igen figyelemre méltó volt, az a fiatalok megjelenése. Egyik fiatal, aki számítástechnikus is, megvette az Apostolok című képemet… Más világ…”

(Kiss Tamás)