Kiss Judit Ágnes: Csókolom, tanárnő

Kiss Judit Ágnes: Csókolom, tanárnő. Kalligram Kiadó, Budapest, 2026, 375, 4900 Ft.

Korábbi regénye, az Egy nőalak szürke kontúrja (2023) egy lány történetén keresztül  mutatja be a nevelődés, a felnőtté válás állomásait és visszásságait Magyarországon – a család, az oktatási-nevelési, illetve a művelődési intézmények helyszínein és keretein belül. A Csókolom, tanárnő is iskolaregény, de nem elsősorban a diákok, hanem egy, a konzervatív, rögzült és álságos magatartásokat elutasító tanár perspektívájából látjuk az eseményeket. Izabella képzett, olvasott és a világra nyitott, de kissé gátlásos fiatalként lép be ezekbe az intézményekbe, ahol majd – több évtizedes pályája során – a kiégés felé vezető úton kénytelen továbbmenni. Nem kifejezetten szimpatikus figura, de nem elsősorban azért utasíthatjuk el ezt a magatartást, amiért a recepció itt-ott „felkapta”, és vitatja etikai érvényességét: hogy a tanárt hús-vér emberként mutatja be, aki átlép bizonyos integritáshatárokat: beleszeret egyik (egyébként középiskolás) tanítványába. Hiszen a regény a közösségi képmutatás lelepleződése is: a tanári hivatás sztereotípiáit, a társadalom tanár- és értelmiségellenességének példáit járja körül. A kettős mérce eseteit is jól ábrázolja: a férfitanár és tanítványa kapcsolata nem kelt nagyobb mértékű felháborodást, mi több, egyes kontextusban, amelyre az elbeszélő is hivatkozik, direkt „tisztességes” példaként mutatják meg, például amikor a tanár az érettségi után azonnal feleségül veszi volt diáját. Izabella személyiségének irritáló vonásai inkább ellentmondásos, egyszerre egzaltált és gátlásos  magatartásából következnek: ahogy képtelen maga is kiteljesedett felnőttként viselkedni.

B. E.