Kalász István: darázs ahogyan

Ahogyan berepült valahol
az ünnepélyes díjátadón
ahogyan a zsűrielnök a színpadon
ijedten felé kapott ahogyan a díjazott
új öltönyében önkéntelenül felnevetett a
moderátor a mappát ahogyan elejtette
és a lapok szerteszét…
ahogyan a nézőtéren vihogás majd
fojtott csönd lett
amint a díszpáholyban az elnök intett
a titkár a sötétből az elnökhöz
hajolt bólintott a sötétbe hátralépett
és… majd ahogyan…
az irodákban megváltoznak az emberek
más hivatali autók lesznek a tereken
lezárások az erődítmények megépülnek
és éjjel a másról halkabban beszélgetünk.

Mert a darázs a reflektor éles fényébe
most belerepül.