Madárálom
Lauer Péter
Szobádba éjjel egy
madár repült be,
asztalodon friss
vizet, magot talált.
Aludtál, amíg egy
kicsit énekelt,
aztán ágyadra szállt;
álmodban érezted
pár grammal nehezebb
a takaród.
Honnan jött a
szárnyas áldás?
Vagy a berepülés csak
egy madár álma?
Lauer Péter verse legutóbb a Szöveten:
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
Rozsdakoporsóból bársony- és selyemkoporsókba mint jelenből kivetett állathámjától fosztott kisbetűs hiánylény nyugtalan ütemekkel kopogok át múltsírok sorvadt karú lakóihoz állok az embermagány toronyház-tetején szűkös percek kisvilágába a sehányadik század csutakban úszó rozsdakoporsójába gyömöszölve mint felejtés…
Szelektálni a félresikerült / múltat, megjavítani a konok / felejtés kopott futószalagját
mert gyűrődik a szoknyája / verses könyvben pózt vált Léda / mindennapok nyomásában / már a költészet is léha