beszélj hozzám
kérdezz könnyed elviselhető szavakkal
szerelemmel szólj hozzám
dolgozók izzadtságszagában csókillattal
 
Homérosz vak szemeire –
nézd és lásd most kezeidre gondolok
nélkülük semmi sem létezne
küzdelem se ölelés se arany vas se angyalom
 
a többit nem említem
mindkettőnkben fájni fog ha jön
ama befejezetlen hiányérzet
netán az se