Bene Adrián: kilakoltatás

névtelen utcába kúszik be így a szégyen
a teherautón meggörnyed egy erkölcsi lény
kiakad a spanifer elcsúszik a gurtni horzsol
a platóról ledobált kacatok két oldalán
állnak
csendben

kopott pilleszék piroslik a kamillavirágok között
bordázott falú műanyag termoszra száll egy dongó
a rakéta porszívó megfoghatatlan türkizes acélzöld színe
a nagyszüleimnek is ilyen volt pont ugyanilyen

minden ragad a kosztól büdösek mint a kolera
sikáljuk le magunkat mielőtt sárgaságot kapunk

hogy lehet így élni mint az állatok
lehajtott fejjel szótlanul
szedegették ami maradt
belőlük
hiányzott valami
szégyen

kínos csendben
keresik magukban
a tettesek az áldozatot
az áldozatok a tettest

a névtelen utca ilyen hely

Bene Adrián verse legutóbb a Szöveten: