Szentesi Edina: Álmok az álomban

van valamim
aminek titkát
apránként fejtegetem
gubbasztok felette
ha lerántom róla
utolsó nehéz burkát
bárki ölébe
jó szívvel teszem

az én ölelésembe most
egy madár simul
fészkét tétován hagyta el
tolla nem kék, de szürke
s egyre hull
pihéi közt ujjbegyem
lassan fejbúbjára lel

majd e madár testének
zuhanását élem
lepkeszárnyak repdesnek
hátul koponyámban
váltottam volna még
Pilinszkyvel egynehány szót
ám egy illat
ébredni csiklandott