2024.05.23.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Tóth Olivér: Magyarország

Tóth Olivér: Magyarország

1 min read
szülnének, félnek gyermeküket adni egy meghasonulásnak, / balsors, Jehova utolsó zsoltárait mormolják a Bibliának

Göncöleim valaha vonatok voltak,
kisiklott vágányain istenek gyalogoltak,
az egek mellünkre reteszelt csillagukkal,
porban, szélben, vízben oldódó országot gyalultak,
folyóim, hadaim, kincseim, Európa szajhái,
terhelt zsebekből magánszámlákra vonultak,

nyomomban száműzött ikertestvéreim
csordákban vérző kutyákként csaholtak,
nem tudták, nem hitték, szeretsz engem,
nem hitted, nem tudtad, remegsz bennem,
a törődést, amit adtál, sohasem ismertem,
a törődést, amit kaptam sosem ismerted, el,

a vágóhidak közös kábasága húzta fejünket pallos alá,
nyelvescsóktól kivérzett nyakunkon az idő gallérja szenny
jobb ünnep, gyülekezés nélkül tilostemetőbe halni,
Európa siratóasszonyai egyedül, teherbe esve várnak,
szülnének, félnek gyermeküket adni egy meghasonulásnak,
balsors, Jehova utolsó zsoltárait mormolják a Bibliának

Tóth Olivér verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.