VERS

Bartha György: (a kert)

elhaló fények mellett
ülünk a kerti székeken
pipázunk csendesen
akár a múló nap
szigorúan
s belemarkolok a levegőbe
holnaptól majd
korábban kelek
és festeni fogok
mindkét bal kezem
festékkel megkenem
szebbé mázolom a várost
fekete fehértől lesz színes
az emberek arcába
arcrózsákat ültetek
a festményeken
este pedig
merev tekintettel verseket
írok szépeket
csak a szavakra figyelek
míg a föld meggondoltan
magába ölel

Bartha György verse legutóbb a Szöveten:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .