sakk-mattot adott nekem
a végízű végtelen
úgyhogy most csak nézem őt
ahogy áll az ég előtt
s kitakarja csillagát
bőven elég itt ha lát
szemeimben valamit
az a remény az a hit
ami belőlem ragyog
és bár kínjaim nagyok
néha máskor meg kicsik
mégis messze elviszik
azt ami az üzenet
élő smaragd fű felett
a lelkem rég arra vár
szárnyaljon a Napmadár!
Csikai Gábor legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?