a hídnál már vár az isteni hölgy
és átvezet vagy a mélybe taszít
hol sötétség rondaság kínok
gonoszság fájdalom borzalom
zsúfoltság és bűz

halovány holdisten világítja be
a szerelem templomvárosát
isten gyermekei
a kék hídon átalmennek
magukba akarják szívni
az isteni lelket bódító itallal
és a szerelem mámorával

amatullah abdallah
mindenki a szomszédját rúgja
mert az áll hozzá legközelebb
örökzölden vándorolsz a földön
és a tenger fenekén lakozol
évente egyszer magaddal találkozol

első alkalommal a jobb kezedet
második alkalommal a bal lábadat
harmadik alkalommal a bal kezedet
negyedik alkalommal a jobb lábadat
vágatja le a bíró

az irtózatos és a félelmetes
a halottat sírjában felültetik
és szigorú kérdéseket
intéznek hozzá
de aki a paradicsomi
folyó vizéből iszik
sohasem szomjazik többé

embertestű és lófejű lények
muzsikálnak
látszatmeditációt gyakorolva
látszatfelébredés jelenik meg
mondom a szentnek
aki tudományos alapon
rugdalja a feleségét

a tüzes ló évében gabonaritkítás
9 fájdalom
42 halál
420 holt lélek
eljön értük a sárkányfejű
akinek kutyateste van

e földi börtönben
rizses gombócokat dobok a vízbe
ihaj csuhaj gyöngy-tenger
azért a teáskanna fedelét
összetörni nem kell
inkább favázra jakbőrt feszítek
szorosan rákötözöm
átkelek vele a patakon

a túlparton megégetem a kezemet
lótuszszirmokból és nádlevelekből
fonok sebemre koronát
felszerszámozom
a szalmával kitömött lovat
hadd vágtasson

vár már a hídnál az isteni hölgy