Budavári Zoé: Mikor felhasad az ég…

Budavári Zoé

Mikor felhasad az ég…

1. minden felfelé hajlik majd, akár a verdeső szárnyak
2. mennyei béke hömpölyög a lelkekben.
3. ürességre lelünk a magasban.
4. eltörik utolsó tükrünk.
5. énekelni fogunk, könnyű, puha csendben lebegve.
6. nem lesz kihez szólnunk a sötétségben.
7. hideg lesz. Hideg és magány.
8. a csillagok lobogó lángoknál ropják majd, csendet dalolva.
9. olvadt fény csorog a fák ágain.
10. az életünket eszi a tűz. A föld jön, ha már kiüresedett az ég.
11. Isten is ugyanolyan elveszett és esendő lesz, akár a teremtményei.
12. feltárul a szabadság kapuja, s zengő szóval hívogat. Átlépünk a határtalanság küszöbén, élő fényben fürösztve vérző lelkünket.
13. éneklő patakok csorognak a végtelenbe.
14. fehér és tiszta minden egyes lélegzet.
15. üresség néz vissza a tekintetekből.
16. hideg lesz. Hideg és csend. Talán senki sem járt még itt.
17. Isten is ugyanolyan elveszett és magányos lesz, mint a teremtményei.
18. élő fény marja a hazugság varját.
19. ő végre megláthat minket.
20. a vér a földre csorog.
21. lángok koronázzák majd az alkonyt.

Budavári Zoé verse legutóbb a Szöveten: