Balajthy Ferenc: Tiszavirág

Három év vízben, – utána tiszavirág, –
            Kérész lét, de egyszeri, gyönyörű nász.
            Hogy mit miért, soha nem lesz rá felelet,
            Szállni kell, amíg a fény el nem temet!
 
            Szőke Tisza felett őrült bál, és tánc ez,
            Lombok közt a szél halál nótába kezd.
            Domborded keblű évek oly messzi távol,
            Fehér víztükör tudja csak, itt nász volt!
 
            Kilenc hónap a magzatvízben, s utána
            Kérész lét születhet, – várva a nászra.
            Hogy mit miért, soha nem lesz rá felelet,
            Szállni kell, amíg a fény el nem temet!