a létezés partjára érve  
innen vagy onnan –  
harang nyelveként  
a kongó sehonnan  
üt.  
 
a folyók gátjáról lefutva  
– a fény odalent  
hűvös áradás –  
túlpart köszönt ide-  
át.  
 
az biztos csak, ami belül van  
– átírja ringyó  
édes képzelet  
a gyémánt tekintet-  
et.  
 
arcok néznek süket víz alól  
a lassú Léthén  
– lebukva fedi  
feledés létüket  
itt.