
Fiam a kertben
Lauer Péter
Fiam a kertben napsütés;
színekre bomlik,
vagy cikkes árnyék a
hagyma körül.
Fiam a kertben a szél;
megindul, mint egy
káromkodás, borzolja
haját a kapornak,
csendesül, felhorgad
megint.
Fiam a kertben lágy eső;
örömöt permetez
a salátákra, sír, ha
egy ökörszív vörösen
elvetél.
Vigyáz a földre,
amelyből vétetett.
Lauer Péter verse korábban a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?