
Fellinger Károly
Sárga rózsa
Minden születés egy karácsony,
ránk bízza nyugalmát az Isten,
meglátni a féltő anyákon,
békesség lakik a szívükben.
Szemünk előtt nyílik a rózsa,
illata száll, kócos angyal,
rohanunk, mint hívó szóra,
miközben a rózsa marasztal.
Megváltó fia, s Mária
egymás szemébe néz, remeg,
a Szűzanya csak annyit mond,
feltámadtál, de féltelek.
Rezeg a fán a friss levél,
a hangja angyali dallam,
Jézus üdvözli jó anyját,
a fülébe súgja halkan:
A halált legyőztem, anyám,
és nem fájt a dárda hegye,
de a keresztfa szálkáit
nem felejtem el sohase.
Bennem maradnak hűségnek,
mindegyikük fájó, árva,
testemben a kivágott fa,
a megváltás keresztfája.
Fellinger Károly verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?