
A szerzet
Fábián István
jobb nem leszek.
kívül mindenen,
magam kerítette falakon.
mi kell, megvan mindenem:
legfőképp
elszámolnivalóm.
adtam volna én,
ügyetlen kalmár abban is.
szívem üres szobáit nyitom
zsebkendőnyi világom egére,
hiszen még a nemlét is hamis.
ablakaim bezárom. végre.


Fábián István legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?