Fábián István: A szerzet (vers), Akarnok (grafika)

jobb nem leszek.  
kívül mindenen,  
magam kerítette falakon.  
mi kell, megvan mindenem:  
legfőképp  
elszámolnivalóm.  
 
adtam volna én,  
ügyetlen kalmár abban is.  
szívem üres szobáit nyitom  
zsebkendőnyi világom egére,  
hiszen még a nemlét is hamis.  
ablakaim bezárom. végre.