Balajthy Ferenc

A tűznap dicsérete

Szalasztott alkalom, félrevert harang,
Szegre akasztott idő, hamvába fúlt
Szavak, kegyelem vesztett emberbe bújt
Hit, – belőlük holnapra hát ez marad?!

Győzelemittas, csámborgó szirthegyek,
Halálfejes zászló, – s gyűrt Vészvitorla.
Méregvíz, és gyógyszerek halmazokba,
Sárból gyúrt test még máig lelket keres!

A cselszövésből font páncéling elszakad,
Mindenség jászlába megtartó fény fakad.
Háromszor hal az, ki minket ölne itten!

Földdé zsugorodott, – Végtelen Galaxis,
Embert éltető, nagy kegyelem ez ma is,
Mint a tűzzé vált Nap, az örök Fényisten!