Bolovits Gábor ív a gerinc mentén hűvös a sáv. ott, ahol a sötét megáll a háton, nem érintés még, csak a közelség súlya. nézni a kulcscsont mélyedését. egy tálnyi árnyék mozdulatlan, csak a lélegzet emeli…
múlt vágyak küszöbén átjuttat végül az élet, / már mosolyod se zavar, tűzfényes titka sem éget, / elmégy mellettem, s rég nem robban fel a váram, / nem száguld bennem forró remegéssel az áram