Sziwery Balázs

Tegnap

Olyan parázsnyi est fakadt,
sózott hús-szagú ködből élt
az elátkozott remegés
éjszaka-alakban.

Fonnyadt körték a tálban,
beletúrtam, puha húsba martam,
mint sötétbe fulladt égzengés.

Olvadt szürkeségként zúgott fejem,
közben hangos sírás és hányás
hallatszott a szoba felől,
ahol oly sokat laktunk.

Kapart a hangom,
falra futott női árnyékod tövében.
Ez szakadozottabb másnap,
nem az a testetlen tegnap,
amit vízbe fullasztottam.

Hová menekült el szótlanságod?
Hamuszürke fény lepraként
ül a falakon.

Hívok egy taxit.
Csukd be az ajtót.
A hajnal majd kísért,
mint egy fejemre mért ütés –
tegnap.

Sziwery Balázs verse legutóbb a Szöveten:


Discover more from SzövetIrodalom

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply