
Sziwery Balázs
Tegnap
Olyan parázsnyi est fakadt,
sózott hús-szagú ködből élt
az elátkozott remegés
éjszaka-alakban.
Fonnyadt körték a tálban,
beletúrtam, puha húsba martam,
mint sötétbe fulladt égzengés.
Olvadt szürkeségként zúgott fejem,
közben hangos sírás és hányás
hallatszott a szoba felől,
ahol oly sokat laktunk.
Kapart a hangom,
falra futott női árnyékod tövében.
Ez szakadozottabb másnap,
nem az a testetlen tegnap,
amit vízbe fullasztottam.
Hová menekült el szótlanságod?
Hamuszürke fény lepraként
ül a falakon.
Hívok egy taxit.
Csukd be az ajtót.
A hajnal majd kísért,
mint egy fejemre mért ütés –
tegnap.
Sziwery Balázs verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
