Óhajtom bárhogy:
semmilyen varázslat nem
old el magától.
Múltunk pereg a
vásznon; szentimentális
éj következik.
Testünk kibontott
kévéi aranylanak
halott nyarakban.
Az emelkedő
időgáton szivárvány-
színük fennakad.
Fáradok élni.
Találkozunk majd a meg-
hittben odaát.
Erős vállain
szakadásnak indult a
hercegi palást.
Amit az élet
gonoszul elvett, álmunk
néha megadott.
Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?