VERS

RADMILA MARKOVIĆ: Napfogyatkozás

Olyan világban élek,
ahol napfogyatkozás
az úr,
aludni térnek
a madarak
kora délután,
a vakond sem túr
hajnaltájt,
a csapból sárga,
fekáliás víz
ereimben vad
táncot jár,
gond őrli az életet,
tekén veszítette el
hitét a világ.
Sors keze lendül,
a magasban még
utoljára megáll.
Hangja túlharsog
minden emberi hibán.
„Vagy megváltozol,
vagy örökre eltűnsz az űrben,
Te hitvány, romboló világ!”

RADMILA MARKOVIĆ legutóbb a Szöveten: