2024.04.14.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Tóth Gabriella (Toga): Madárka

Tóth Gabriella (Toga): Madárka

1 min read
Leestem. Kicsit ültem fenn az ágon. Hinta volt.

Leestem.
Kicsit ültem fenn az ágon.
Hinta volt.
Oly jó volt ringani,
sátor alatt, védve,
nem gondolva viharra, szélre,
nem viharleső létem,
oly jó volt,
hogy éltem.

Lassan köd ült a tájra,
már a híd se látszott,
szürkébe hajlott a reggeli égbolt,
s tiport, zúzott
valami ismeretlen ismert,
mert megingott a hit,
mint fűz, hajlott újra és újra,
és míg ültem az ágon,
ringatásra vágyva,
ledobott magáról,
ó, én szegény árva.
Leestem.
Csobbanás a tóba!
Verdesem a szárnyam,
lég után kapok,
hiába.
Apró testem merül.
Emelj fel kérlek,
vagy hagyj magamra,
elsüllyedni
végleg.

Tóth Gabriella (Toga) verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.