Szem zengte álmod
rozsdás vödrében
Szem zengte álmod
rozsdás vödrében,
nyelved
üvegfalán túl
kiejthetetlen
csacsogja magát
kútmélyből fel,
míg zuhansz,
szekrényrabságodat
szájcellád őreként
leülöd ma is
szavak
be nem tűrt ingeit
viselve el.
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
Az életünk boldog volt, / a boldogságunk élet, / élhettünk egy olyan kort, / miben vannak remények.
Anyai nagyanyám egykori emlékkönyve mára csupán megsárgult, kicsit sérült szélű lapok gyűjteménye, de számomra kincset érő hagyomány. A bejegyzések külső szépsége belső értékeket közvetít. Sajátságos, ünnepi formába zárt jókívánságok ezek, amelyeket fekete tustintával, gondosan rajzolt…
miféle rituálét űz egy halott madár / amely többé nem szárnyal / sosem kel fel