Maros Márk: Részben egész: [Szem zengte]
Szem zengte álmod
rozsdás vödrében
Szem zengte álmod
rozsdás vödrében,
nyelved
üvegfalán túl
kiejthetetlen
csacsogja magát
kútmélyből fel,
míg zuhansz,
szekrényrabságodat
szájcellád őreként
leülöd ma is
szavak
be nem tűrt ingeit
viselve el.
