VERS

Maros Márk: Részben egész: [Szem zengte]

Szem zengte álmod
rozsdás vödrében,
nyelved
üvegfalán túl

kiejthetetlen
csacsogja magát
kútmélyből fel,

míg zuhansz,
szekrényrabságodat
szájcellád őreként
leülöd ma is

szavak
be nem tűrt ingeit
viselve el.