VERS

Csikai Gábor: Jöjj velem!

életem wolfram szálait
nem tépi szét a tört idő
holt lepkék lelke száll ma itt
akárhogy is ez őrjítő

hisz messze már ki itt lakott
arca tükrében forr a nyár
keressünk másik csillagot
hiszen a hajnal arra jár

ahol az álom elcsitul
s vadászik rám a rettegés
e csatát csak az éli túl
kinek titka tűz tette kés

és csak az mehet égbe fel
kinek szemében ott a nap
kérdésére a vég felel
s a kezdetből is hordanak

szíve mélyébe valamit
hogyha ilyen vagy jöjj velem
hisz benned megvan az a hit
melynek fáklyája gyötrelem