PRÓZAIRODALOM

Turóczi Ildikó: Chat

(Vannak dolgok, amiket nem kell értelmezni. Ahogy felbukkannak, úgy el is tűnnek. Agyunk szüli őket, egy villanásnyira csupán. Vagy inkább a képzeletünk? És mi a különbség?

A virtuális kapcsolat egy nagy illúzió és átverés, mondtad, mert felépítesz magadnak egy látomást, és azzal vagy kapcsolatban. A résztvevők a legjobbat akarják adni magukból és magukról, azt, ami az önmagukról alkotott illúziók része, és nem mindig van még köszönőviszonyban sem a valósággal. Ugyanakkor felelősség és következmény nélküli.)

– Szia!
– Neked is!
– Akarsz játszani?
– Milyen az illatod?
– Szereted a kihívásokat?
– Kihívások? Például a méz. Egyszer Micimackó teleette magát mézzel, és nem tudott kimászni azon a lyukon, amin bemászott. Galiba lett belőle.
– Előbb-utóbb mindenből galiba lesz. Sors? Véletlen? Murphy?
– Om mani padme hum. Om mani padme hum. Hum, hum, hum.
– Vannak jó helyek, és rossz helyek. A rosszakból lesznek a jók, és fordítva. Mert minden összefügg. Hum, hum.
– A Kisherceg nem is volt Kisherceg, csak az akart lenni. Szinte sikerült neki, de addigra már kimúlt a rózsája (a rózsák is kimúlhatnak), ezért aztán már nem volt tétje a dolgoknak.
– Ha sokáig nézel egy pontba, a pont marad, a szemed elfárad. Pihentesd a szemed, aztán ismét nézhetsz egy pontba. Mert minden összefügg.
– Mi függ össze mivel?
– Az összefüggés nem függőség. A függőség az mindig egyirányú. Ez benne a rossz. A jó is.
– A világ úgy van megteremtve, hogy a jó szüli a rosszat, a fény a sötétséget, a képzelet a valóságot, az értelem az értelmetlenséget, az erkölcs a bűnt. Mindez fordítva is igaz. És mi van Istennel?
– Vajon a gondolataink is be vannak kamerázva? Vagy csak irányítva és manipulálva?
– Farkasszemet nézünk egymással – köztünk nincs semmi, csak a számítógép monitorja.
– Ha nem tudom, hogy robot vagy, akkor te vagy a tökéletes robot. De te tudod, hogy én ki vagyok?
– Elsírom magam. Vigasztalsz. Remek. Nem is sírok, csak azt akartam, hogy vigasztalj.
– Azt mondtad, hogy játszunk – aztán nem tudtuk definiálni a játékot. Ez volt a játék.
– Ha nem mondok ellent neked, nem tudod a gondolataimat csapdába ejteni és birtokolni. Szabad leszek. Ez a kulcs.
– Ki vagy?
– Nem tudom. Ismerj meg, majd mondd el nekem is. Kíváncsivá tettél. De ki vagy te?