VERS

Csák Gyöngyi: Groteszkek

Tegnap csak térdig
jártam benne,
ma pedig nyakamig ér a múlt.
Gondolatában
robbanótöltet vagyok
sosem szabadul-
Menj!-szorítasz majd
visszaroskadok melléd
a sűrű őszbe.
Valóság rántja
ki a talajt mindenkor
az álmok alól.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .