Bauman Beatrix Bianka: Te, az rum!

egy darab fa volt anyám,
mikor megfogantam.
rászálltam és ágakat
hordtam, mint Noénak
az a galamb.

én hollóként jöttem a
világra, s testemet
olajfának levele
borította, nehogy
ellepjen ott

az üres kordély zúga.
mielőtt lehulltak
tollaim és mielőtt
megnémultam volna
a nagy dalban:

építettem. Téglából.
később szét is törtem,
hogy tollaimmal fedjem
be, s hogy Petőfi is
Theszpisz legyen.

Paks, 2023. január 1.

Bauman Beatrix Bianka verse legutóbb a Szöveten:

Bauman Beatrix Bianka: Huszt-ámbra